Rólunk

Az IKON története a szeretettel kezdődött.

Minden féle-fajta szeretet átitatja, amit csak el tudunk képzelni. Baráti, felebaráti, munka iránti, hitvesi, testvéri, környezetünk védelme és szeretete, és persze a leges-legfontosabb, ami a világnak életet ad: anyai szeretet!
Igen.

Ezzel kezdődött minden.

Kicsiny lányom már egészen pici kora óta ekcémás. Gyermekkori, azt mondták, kinövi. De, azért csak kenegessük szteroidos krémmel, mert az jó a csecsemőnek. Nem hittem, hogy csak ez segíthet. Olvasni kezdtem, tudni akartam mindent, hogy segíthessek. Napokat töltöttem el a neten szörfölve, és tonna szám hordtam haza a könyveket a könyvtárból. A lehető legtöbb oldalról próbáltam megközelíteni a dolgot, de mindig ugyanoda jutottam: cseréljek le minden vegyszert a háztartásban, amit csak lehet. Mosószert, öblítőt, mosogatószert, tusfürdőt, fertőtlenítőket. A mosódióval kezdtem, aztán elkapott, és maga alá gyűrt ez az élet. Jött a citromsav, a mosószóda, és az ecet minden mennyiségben. Még a wc illatosítókat is kidobáltam, ami hajtógázos volt. A 100%-os illóolajok pompásak. Még hamulúgot is főztem. Így jutottam el a kézzel készült natúr szappanokhoz.

Egyre többet és többet akartam tudni; még több könyvet hordtam haza. Ezek után egy napon nagy levegőt vettem, és belevágtam a szappankészítésbe is. Új szerelem született. A natúr világ a szerelmem lett. Egyre bátrabb lettem, ahogy egyre többet tanultam és tapasztaltam.

Közben újabb kislány érkezett a családba. Neki már a popsi krémet is én készítettem.

Blogolni kezdtem erről a témáról, az új életünkről, és ez csak még inkább megerősítette bennem azt a hitet, hogy az ekcéma lassan népbetegséggé nőtte ki magát. Ismeretlenek is kikérték a véleményem, és a családi-baráti kör is hálás volt ajándékaimért, mely az ő életüket is megkönnyítette. Ekcémájukat, vagy száraz bőrüket enyhítette. Sokan fordultak hozzám bizalommal, és én legjobb tudásom szerint igyekeztem segíteni. Megismertem ezt a hihetetlen felemelő érzést, hogy segíthetek. Az életem egészen más megítélés alá esett hirtelen. Már nemcsak azokért vállaltam felelősséget, akik egy kis körben elfértek körülöttem. Egyre hatalmasabb és hatalmasabb kört akartam, hogy sok-sok, rengeteg ember beleférjen.

Szerencsés helyzetben vagyok, hogy a férjem abszolút partner volt, mindenben támogatott mindenféle szinten, ahogy csak ez emberileg lehetséges.

Ez alatt nem azt értem, hogy elnézte a bónáimat, sokkal inkább volt erkölcsi, anyagi és hitvesi támogatás, melyért nem lehetek neki elég hálás. Ahogy telt-múlt az idő, kezdett körvonalazódni számomra, hogy nem szeretnék már a régi munkámba visszatérni. Mert kezdtem küldetésként megélni ezt. Egészen mélyen, bennem egy hang, azt súgta nekem: EZ az én feladatom ezen a világon.

Visszavezetni az embereket a természethez. Megtanítani nekik mindazt, amit nagyszüleink, dédszüleink egyértelműnek vettek. Minden megteremtetett számunkra, és fűben-fában van az orvosság. Tudták milyen betegségre milyen “gazból” kell kötést készíteni, vagy teát főzni. A mai társadalom nagy része véleményem szerint éhen veszne a betondzsungelben, vagy elvinné egy járvány, ha az úgynevezett civilizációnkon csak egy apró kis hiba is keletkezne. Szennyezzük a vizet, a levegőt, a földet. Még, de már nem sokáig. Mert ez így nem mehet tovább. Minden telítődik méreggel.

Ezért kell a változás.

Mondom én, aki megrögzött szokás ember vagyok. Tudtam és akartam is a változást. Látom, hogy egyre többen vannak ezzel így. Lassanként rádöbbentem, hogy csak a változás állandó. Csak abba kapaszkodhatunk, s erre kell hitünket építenünk. A baráti szeretet, támogatás, elszántság körül-belül itt lépett az éltembe, kinek személye később üzlettársam lett. De ne szaladjunk így előre.

Jött Ő, Krisztina, elkezdte használni a szappanjaimat, és a szerelmem, az Ő szerelme is lett. A hitem, az Ő hite is lett. Aztán az élet azt gondolta, meg kell őt büntetni valamilyen előző életben elkövetett bűnéért, és egyik napról a másikra elvesztette a munkáját. Támaszra volt szüksége, hát mellette álltam. Igyekeztem nem hagyni, hogy az önsajnálat mocsarába süllyedjen. Nap-nap után egyre több időt töltöttünk együtt. Repültek a napok. Egyre inkább nem akartunk meg válni egymástól. Fontos lett nekem. Közben csendesen, mélyen megszületet egy gondolat. Ugyan az a gondolat mindkettőnk fejében. Külön-külön érlelődött, formálódott, míg nagy sokára a felszínre tört. Egyetértettünk. Megint. Sokszor előfordul, azóta is.

Hát, így született meg az IKON Szappan Manufaktúra.

Ezek után az események oly mértékben gyorsultak fel, hogy a forgatag mely magával ragadott bennünket, még mindig itt kavarog felettünk.

Mások segítése, nagy-nagy felelősség. Ezért legelső IKON-os intézkedésünk az volt, hogy profik segítségével mester bizonyítvány szereztünk.

Azóta is minden napunk, és gondolatunk e világ körül forog, egy vegyszermentes, élhető világ körül, melyet nekünk a szappan testesít meg.

This is a unique website which will require a more modern browser to work! Please upgrade today!

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close