Az emberi természet milyensége!
A múlt hónapban fájni kezdett az egyik fogam. Nem úgy Isten igazából, gatyaszaggató módon, minden pillanatban, csak amikor nagyon édeset ettem, esetleg hideget ittam. Megvizsgáltam mi okozhatja, és egy apró lyukat véltem felfedezni rajta.
Persze orvoshoz nem mentem vele. Csak bosszankodtam, ha belém nyilalt a rossz nyavalya. Gondolkodni kezdtem rajta, hogy miért is tesszük ezt magunkkal? Miért halogatunk? Miért teszünk úgy, mintha nem is volna fontos? Miért várunk? Mikor pontosan tudjuk, hogy van megoldás! És persze azzal is maximálisan tisztában vagyuk, hogy a halogatás nem old meg semmit. Sőt! Rendkívül rossz szokás, mellyen nem segítünk magunk, inkább még nagyobb bajt okozunk.
Ezen morfondírozva eszembe jutott egy történet a székely kutyájáról, aki a verandán feküdt, és nyüszített. A székely szomszédja hallva a szegény pára vinnyogását, szóvá tette:
– Hallja szomszéd? Miért nyüszít az a szegény kutya? Mi a baja?
A székely hosszas, megfontolt hallgatás után, a következő választ adta:
– Mit tudjam én? Talán szúrja egy szög.
– És akkor miért nem fekszik kicsit arrébb? – kérdezte a szomszéd értetlenül.
– Biztos nem fáj neki eléggé!- válaszolta a székely.
Mosolyogni való történet, és mégis milyen mélységes igazság van benne. Magamra ismertem a kutyában. 🙂 De hasonló cipőben sokan járnak. Ha nem fogfájás, akkor más.
A nyílt napunk után például volt aki azt mondta, hogy Ő ott döbbent rá, a regisztrációs lap kitöltésekor, hogy mennyire nem foglalkozott eddig az ekcémás bőrével.
A keze beteg. Piros, repedt, viszkető és fájó.
Együtt élt vele, tudomásul vette, mint valamit, amit muszáj elviselni, de igazán soha nem gondolta végig, hogy talán élhetne a fájó, viszkető érzés nélkül is. Talán tehetne valamit, hogy ne kelljen kezeit dugdosni, szégyellni.
Találkozásunk és beszélgetésünk sok mindenre rávilágított, és dolgokat más megvilágításba helyezett számára. Elindította egy úton. Hirtelen szükségét érezte, hogy ne elviselje, elszenvedje az ekcémát, hanem végre tegyen is valamit ellene. Organikus shea vajat adtunk a kezére, és azzal kezdte el kenni. Pár nap leforgása alatt az állapota szemmel láthatóan javulni kezdett.
A kínzó tünetek enyhültek.
Aminek azért is örülök igazán, mert ez a munkánk egyik legfőbb célja, hogy segíthetünk! Szóval igen! Az ekcéma is egy ilyen „szeg” lehet, mely ha nem fáj eléggé, akkor azt hisszük, hogy muszáj együtt élnünk vele. Pedig ez nincs így!
Egy kis odafigyeléssel a helyzet nagyban javítható!
Ha téged is gyötör ilyen, vagy hasonló bőrprobléma olvasd el termékeink között az Olivás-kecsketejes szappan, a Bőrvarázs szappan és az Organikus shea vaj leírásait, és ha még nem tetted, most itt a lehetőség, hogy tegyél valamit magadért a természet tiszta erejének segítségével!
