A Világnapok szinte kivétel nélkül azért születnek, hogy nyomatékosabban hívják fel a figyelmet egy adott probléma fontosságára. Az újrahasznosítás, mint a hulladékkezelés egy fontos pillére, is ilyen.
Minden év, március 18-a az a nap, amikor világszerte a média és egyéb szervezetek, fontos információk megosztásával cselekvésre, de legalábbis gondolatok megindítására törekszenek az újrahasznosítással kapcsolatban.
Az IKON Műhelyben is nagy hangsúlyt kap a hulladékkezelés, és azon belül az újrahasznosítás.
A termékek csomagolása újra papírba történik, FSC minősítésűek, vagyis felelős erdőgazdálkodásból származnak, 100 %-ig lebomlók, tehát bátran mehetnek a komposztba, vagy a papíros kukába, az alu és üveg tégelyek újra hasznosíthatók, a kézkrémes tubusok újra tölthetők.
Természetesen más aspektusban is figyelünk a gyártási folyamatokra, nem csak az újrahasznosítás tekintetében. Mert fontos számunkra az ökolábnyom minimalizálására. Ezért elsődleges a takarékos vízfogyasztás, vagy az extra nagy kiszerelésű alapanyagok beszerzése, mellyel minimalizálhatjuk a befelé jövő csomagolóanyagot.
Most mégis inkább a háztartásokról, a Tiédről, az enyémről írnék inkább.
Hiszen az otthonodban nincs szükség stratégiai tervek és költségvetési koncepciók kidolgozására. Maximálisan elegendő (senkit meg nem sértve) a józan paraszti eszünket használni, és átgondolni, mit is tehetsz Te vagy mit tehetek én az újrahasznosítás terén?!
Miért kellene tenni bármit is?
Számokkal és tényekkel készültem, de ígérem nem fogok 12-17 diagrammnál többet kielemezni, meglátod, lesz értelme! Viccelek, 🙂 nem hoztam sem táblázatokat, sem diagrammokat.
Néhány döbbenetes adatot azonban, igen.
Mert azt gondolom, ahhoz hogy felelős döntést tudjunk hozni, a tények ismerete elengedhetetlen. Ezek átlagolt számok, világ szinten elég nagy a szórás, és a fejlettebb országok egyértelműen nagyobb hányadban veszik ki a részüket a hulladék termelésben, illetve ahol ugrásszerűen nőt a gazdasági fellendülés.
Az EU-ban lakosonként 5 tonna szemét keletkezik évente, melynek csupán 37,8 % hasznosítják újra! (2016) Bár szerencsére ez a szám, ha lassan is, de növekszik. Mi magyarok, azonban a háztartások tekintetében igen rossz helyen állunk, az átlaghoz képest. Amíg az Eu-ban egy átlag háztartás a teljes hulladék képződés 8,5 %-át termeli meg, addig nálunk ez a szám 18 %. Több mint a kétszerese.
Vagyis bőven van hova fejlődnünk.
A hulladékokat is csoportosítják és osztályozzák, de ebbe most ne menjünk bele. Sőt kivesézhetnénk azt is hogy hulladék és szemét sem azonosak egymással, de azt gondolom hogy ilyen mélységekbe majd mindenki maga szálljon alá, és tájékozódjon, ha érdekli. Én benne vagyok egy ideje, és mondhatom; lehet rengeteg tanulmányt, véleményt, dokumentum filmet és diagram halmokat meg kimutatás dömpinget találni, talán csak a megoldásokkal vagyunk kicsit híján.
Nem szeretem, mikor speciálisan kiemelnek valamit a kalapból, és arra húzzák rá a vizes lepedőt, de a műanyagról, mint olyan, muszáj beszélnünk.
Már 1838-ban tudtak laboratóriumban PVC-t előállítani, az ipari gyártás 1912 után indult meg, és a műanyag gyakorlatilag életünk minden területére bevette magát. A technika fejlődésével pedig igazi szuperalapanyaggá nőtte ki magát. a PVC-t követte polietilén, a polipropilén, a polisztirol, a poliamid és a többiek (szép magyar szavak). Az azonban senkit nem érdekelt, hogy mi is lesz vele, ha az adott tárgy már nem tudja a funkcióját ellátni. Leginkább semmi! Miért?
Hány év is kell neki a műanyag lebomlásához?
- 450 év alatt bomlik csak le az üdítős vagy ásványos palack,
- 550 év kell az eldobható pelenkának, eü betétnek,
- a műanyag szatyrok pedig 200 és 1000 év között bomlanak le!
Döbbenetes, nem?
Magyarországon 138 kiló/fő csomagolási hulladék keletkezik, ennek 1/4-e műanyag. És mivel sok az egyszer használatos műanyag, a hulladékhalmok gyorsan nőnek. Tudod, hogy egy átlagos európai éves szinten hány műanyag szatyrot használ fel? 198-at!
Amik ugye nem kevés időt töltenek még el „velünk”! Néha az jut eszembe, ha nem cselekszünk, simán túl élnek bennünket, már mint az emberiséget.
Nem kell 5 diploma hogy rájöjjünk, ha a Föld népessége ebben az ütemben nővekszik tovább, és a hely egyre és egyre szükösebb lesz, akkor a szemétbe fogunk belefulladni.
Ez milyen összefüggésben van a vizek állapotával?
A megtermelt hulladékmennyiség nagy része, hatalmas folyókon egészen a tengerekig-óceánokig utazik. Több mint 15.000 kilogramm hulladék kerül az óceánokba percenként világszerte!
Vagyis, amióta olvasol…
Biztos tudsz arról is, hogy az óceáni hulladék szigetek a körkörös áramlatoknak köszönhetően születnek?! Már 5 ilyen kapitális sziget létezik, melyek felbecsülhetetlen károkat okoznak az érzékeny ökoszisztémában.
Csak hogy átfordítsam a számokat, egy kicsit a vizualitás talajára, a legnagyobb ilyen sziget területe a becslések szerint vetekszik Észak-Amerikával és a Csendes óceánon található. Döbbenetes kimondani is, bele gondolni, pedig egyenesen szédítő!
Ezek után nagyon kicsiny dolognak tűnik, és talán egyértelműbbnek is, hogy nejlon zacskóba viszem-e haza a két citromot a hiper-szuperből vagy sem, igaz? Hagyjak időt elmélázni ezen?! És itt érkeztünk el a legfontosabb részhez!
Van megoldás?
Mit tehetsz Te? Mit tehetek én? Igen, magamnak is feltettem ezt a kérdést, és a válasz, hogy itt vagyok, információt osztok meg, és segítséget kérek, Tőled, hogy ne legyek egyedül! Az újrahasznosítás azért érdekes, mert évekig-évtizedekig képesek voltak elaltatni bennünket azzal, hogy ha „riszájkolunk” akkor mindent nagyon-nagyon ügyesen csinálunk, és mi vagyunk a „remek” gyerekek.
Az utobbi években azonban kiderült, hogy a legtöbb műanyagot nem lehet újra hasznosítani, és amelyiket meg igen, azt is csak párszor. A nem újrahasznostíható műanyag szemetet a fejletlen országokba szállítják, mert hogy nekünk nem kell, nekik meg mindegy! Ugye??? Nem kell magyaráznom, hogy ez így NEM újrahasznosítás!
Mit tehetsz?
Ne vedd meg! Ne vidd haza! A mindennapok megszokásai nagyon fontosak. Ha egy tárgy/használati eszköz már meg van, otthon, Neked, akkor használd, amíg csak lehet. Ha pedig abban a fázisban lép, hogy el kell dobni, akkor azt szelektíven tedd.
Fordítsunk külön figyelmet a használt elemekre, akkumulátorokra, gyógyszerekre. Ezek veszélyes hulladéknak minősülnek és gyűjtő pontokon le lehet adni őket, környezet-, és élővíz szennyezés nélkül.
A háztartásokban termelődő hulladék egy része organikus, környezetszennyezés nélkül lebomlik, komposztálható. A zöldségek, gyümölcsök héja, elszáradt növényi részek, tojáshéj, teafilter, kávézacc, ételmaradék…ilyesmik. Figyelj oda rájuk, mert életmódtól függően a háztartási hulladék 30-50 %-kal csökkenthető.
Ez az egy Földünk van!
Az itt leírtakkal a legkevésbé sem szerettem volna senkire rátolni a világ végét, de azt látni kell, hogy a veszély valós, a helyzet nehéz, és nem várhatjuk, hogy felettünk az okosok megmondják, meg megoldják, és meg is óvnak bennünket. És bár az idő az egyik legnagyobb probléma, azért szeretném, ha tisztában lennénk vele, hogy ez nem fog sem csettintésre, sem varázsütésre működni. Csekélynek tűnő dolgok, apróságnak látszó kis semmiségek, és igen ezek vezettek el, ehhez, a már aggasztó helyzethez is.
Mit tehetsz?
Azt szeretném mindezzel mondani, hogy ha úgy érzed, Te is tenni szeretnél, érzed a súlyát, és hajlandó vagy megfizetni az árát, akkor is kis lépésekkel haladj. Ha a hiper-szuperből nem minden egyes zöldséget, gyümölcsöt külön-külön zacskózol be nejlonba, esetleg a saját táskádba teszed, mert készültél, és vittél, az már egy nagyszerű dolog.
Egy lépés, egy fontos lépés!
Ne hidd, hogy egyedül kevés vagy! Pontosan annyival lesz kevesebb a megtermelt hulladék, amennyire Te odafigyeltél, és hidd el, az sem kevés!
És ha mégis azt gondolod, hogy mit sem ér egyetlen ember cselekedete vagy szava, akkor muszáj mesélnem Gréta Thunberg svéd diáklányról, ha esetleg nem ismered a történetét. Ő 2018-ban kezdte meg az iskola sztrájkját péntekenként, mert ezzel szerette volna felhívni a figyelmet a klímaváltozás aggasztó voltára.
Nem volt mellette senki. Nem agitálta senki, Ő egyedül megvizsgálta a dolgokat, levonta a következtetéseit, és cselekedett. És bár nem az újrahasznosítás volt az Ő elsődleges, megoldani kívánt problémája, a dolgok erősen összefüggnek.
Azóta előfordult, hogy 1 millióan csatlakoztak, egy általa szervezett demonstrációhoz. A twitteren 4 millió követője van, az instagramon 10 millió! Egy átlagos lány, aki IGENIS azt gondolta, hogy tehet valamit.
Neked nem kell egyedül megváltanod a világot, de ha nap végén azt tudod mondani magadnak, hogy ma is tettél valamit, akármit, ami EGY lépés volt, az már jó! Az már így is sokszorosan több mint amit emberek ezrei tesznek.
Ha a gyermeked szemébe nézel,
akkor érezned kell, hogy ez nem kellemetlenség, ez nem lemondás! AZÉRT nem az, mert évek múlva úgy nézünk vissza erre az évtizedre, hogy itt volt az idő, és az emberiség össze tudott fogni, képes volt józanul és felelősség teljesen cselekedni! Akkor a gyermeked azt mondja majd, köszönöm anya, apa hogy részt vettél benne, hogy Te is megtetted amit tudtál, és engem is erre neveltél.
Az újrahasznosítás egyfajta szemléletmód, mely könnyen magába szippanthatja az embert, és az apró sikereken felbuzdulva újra és újra sikerélménnyel gazdagíthat. Remélem Te is tapasztaltad már? Ha nem, akkor most van rá lehetőséged, próbáld ki!